Kerepesi Csaba, Fejes Iván: Az olimpiai bajnokok lassabban öregszenek

Az olimpiai bajnokok biológiai öregedése lassabb tempót diktál azoknál, akik nem élsportolók – derült ki abból a Springer Nature Link folyóiratban publikált tanulmányból, amin a HUN-REN SZTAKI öregedéskutatással foglalkozó kutatói is dolgoztak. A „Slowed epigenetic aging in Olympic champions compared to non-champions” című tanulmányban a mesterséges intelligencia eljárásokon alapuló epigenetikai óráknak is fontos szerep jutott.

Az élsportolók életmódja rendkívül fegyelmezett, szigorú edzésprogramokkal, táplálkozási tervekkel és mentális felkészüléssel jellemezhető, és gyakran már fiatal korban elkezdődik. Korábban kimutatták, hogy a fizikailag aktív egyének lassabb epigenetikai öregedést mutatnak. A tanulmányban, melyet Prof. Radák Zsolt (TF) vezetett és amelyben Dr. Kerepesi Csaba (HUN-REN SZTAKI) és Fejes Iván (HUN-REN SZTAKI) végezte a bioinformatikai adatelemzést, azt vizsgálták, hogy az olimpiai bajnokok extrém intenzitású fizikai aktivitása vajon még mindig jótékony hatással van-e az epigenetikai öregedésre

A hipotézis tesztelésére 59 magyar olimpiai bajnok és 332 kontrollszemély (azaz nem olimpiai bajnok) epigenetikai öregedését vizsgálták. Megfigyelték, hogy az olimpiai bajnokok lassabb epigenetikai öregedést mutatnak a mesterséges intelligencia-alapú öregedés óra modellek szerint. Továbbá, azok a férfi olimpiai bajnokok, akik az elmúlt 10 évben bármilyen érmet nyertek, lassabb epigenetikai öregedést mutattak, mint a többi férfi bajnok. A női bajnokoknál ezzel ellentétes tendencia volt megfigyelhető.

Azt is találták, hogy a birkózóknál nagyobb volt az öregedés gyorsulása a tornászokhoz, vívókhoz és vízilabdázókhoz képest. Azonosították továbbá azt a 20 gént, amelyek a legjelentősebb különbséget mutatták a promóter-metilációban az olimpiai bajnokok és a nem bajnokok között. Ezek között találhatóak olyan gének, amelyek összefüggésbe hozhatók a szinaptikus egészséggel, az erőkifejtéssel és rákos megbetegedésekkel.

Összefoglalva, az adatok arra utalnak, hogy a serdülőkortól a felnőttkorig tartó szigorú és hosszú távú testmozgás jótékony hatással van az epigenetikai öregedésre. A tanulmány ide kattintva olvasható.

Kerepesi Csaba a Szegedi Tudományegyetem matematikus szakán végzett, majd 2012-ben azt a célt tűzte ki, hogy matematikával és informatikával segít betegségek legyőzésében. 2013-ban felvételt nyert az ELTE Informatika Doktori Iskolába, ahol bioinformatikai kutatásokkal kezdett foglalkozni Grolmusz Vince csoportjában. 2018-ban szerezte meg a doktori címet „Data Mining in Genomics, Metagenomics and Connectomics” című értekezésével. 2016-tól a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) kutatója ifj. Benczúr András csoportjában, ahol gépi tanulási módszereket alkalmaz az öregedés biológiájának jobb megértéséért.

Kerepesi Csaba CV-je: https://kerepesi.web.elte.hu/CsabaKerepesi-CV.pdf

01. Gypsy Hill - Intro (kezdődött: 00:00:42)

02. Gypsy Hill - Balaka (kezdődött: 00:02:22)

03. Gypsy Hill - Swing 78-81 (kezdődött: 01:14:48)