Két 40-50 év közötti, éltük felénél járó más társadalmi, anyagi, politikai, felekezeti háttérből érkező riportalany beszélget egy asztal mellet a szintén félúton járó riporterrel.

Arról, hogy hogyan érkeztek el a mai napig, mi volt az útjuk első felének a története, tanulságai, mi predesztinálta őket, hogyan váltak azzá, akik. Miképp lett valaki buszvezető, közmunkás, asztalos, író, színész, tanár,stb. Boldog-e vagy elégedetlen azzal ahol most tart? A műsor második felében megbeszéljük majd, hogy mit szeretnének elérni az életük, az életük-karrierjük második felében. Hová szeretnének elérni 20 év, 40 év múlva, hogyan látják magukat, az országot, a világot, mik a rövid, közép és hosszútávú terveik.

Legutóbb 40 éve fordult elő, hogy többen születtek Magyarországon, mint amennyien meghaltak. A hetvenes években, a 2000-es évek harmincévesei az úgynevezett Ratkó-unokák, a Ratkó-gyerekek gyerekei a mai 40-50 évesek adják a mai Magyarország gerincét a munkaerőpiacon. Az 1974-es és az 1975-ös év demográfiai csúcsot hozott, majd ez a korosztály az általános iskolát ugyan még a pártállam idején végezte, de középiskolai tanulmányaik nagyobb része már a rendszerváltás utánra esett. Életük, történeteik a rendszerváltás utáni Magyarország igazi története. Nagyon aktív korosztály: alig tízezren vonult ki a munkaerőpiacról, és csak hat-hétezer köztük a munkanélküli. A többiek – 160 ezren – dolgozók.

Betöltés...